Intézménymutató:
Szabad Demokratak Szovetsege /SZDSZ/
1990. március 24.
Magyarországon készülnek az első szabad választásra, a sajtóban szélsőséges kirohanások is megjelennek. Ilyen például a Kolozsvárról Magyarországra települt Tamás Gáspár Miklós írása a Szabad Demokrata Szövetség /SZDSZ/ lapjában. "Ha nem az SZDSZ győz a választásokon, megjósolhatjuk, hogy itt nem lesz jogainak birtokában levő ellenzék, tehát nem lesz demokratikus kormány sem." "Szavazzatok ránk, akik nem kedvelitek Auschwitz, Recsk, Kolima, a Duna-Fekete-tenger csatorna huszadik századát." "Mucsa és félelem - vagy szabad demokrata többség. Nincs harmadik út." /Tamás Gáspár Miklós: Új reformkor vagy Horthy-korszak? = Beszélő (Budapest), márc. 24./
1990. április 8.
Magyarországon márc. 25-én volt a parlamenti választások első fordulója, ápr. 8-án a második forduló. A választásokat az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ nyerte. A választás eredménye: 164 mandátum MDF, 92 mandátum SZDSZ, 44 mandátum FKgP, 33 mandátum MSZP, 21 mandátum FIDESZ, 21 mandátum KDNP.
1991. február 14.
Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./
1991. március 30.
Márc. 24-27-e között Temesváron nemzetközi értekezletet rendeztek, egyik fő szervezője Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem tanára volt, ahol a hatalom és ellenzék viszonyát vitatták meg, a közép-kelet-európai országokra vonatkoztatva. Az értekezleten kritikus szellemű értelmiségiek vettek részt, olvashatjuk az újságban. A megjelentek szolidaritási nyilatkozatot adtak ki: "erkölcsi szolidaritást vállalnak egymással a demokrácia és a politikai pluralizmus közép- és kelet-európai visszaállítását célzó erőfeszítéseikben." Az aláírók között vannak a Polgári Szövetség képviselői, több országból a liberális értelmiségiek, Magyarországot a Szabad Demokraták Szövetsége képviselte /Haraszti Miklós, Karádi Éva és Törzsök Erika/. A nyilatkozatban nem esett szó a kisebbségekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1991. augusztus 16.
Sokan eljöttek Székelyudvarhelyre, a II. Erdélyi Diáktalálkozóra /júl. 31.-aug. 6./. Törzsök Erika, a Szabad Demokraták Szövetsége kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakosztály-vezetője elmondta, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása csak az általános polgárosodás keretében képzelhető el. Véleményéhez csatlakozott Kolumbán Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke. Pecze Zoltán /Budapest/ az Ifjúsági Demokrata Fórumot mutatta be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
1991. november 1.
A MISZSZ delegációja öt napot töltött Magyarországon, a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezete, az IDE hívta meg őket. /MTI/
1991. december 14.
Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./
1992. február 18.
Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:
1992. április 4.
Cs. Gyimesi Éva kiállt a platformok mellett, nem értett egyet az RMDSZ-képviselők egy részének /a huszonöt aláírónak/ egységre való felhívásával. Azok, "akik - mint legutóbb Sütő András - pusztulást emlegetnek, mintha elszakadtak volna a realitástól". "A helyzet dramatizálása talán személyes motivációkkal magyarázható". "Feltehetőleg saját becsapottságukért vagy bűntudatukért akarják magukat kompenzálni." Úgy látja, hogy "az anyaországiak Erdély-képe eléggé egyoldalú, nincsenek tisztában a jelenlegi valósággal és az ebből eredő, a jövőt determináló tényezőkkel. Inkább a múltra figyelnek, holott a politika a jövőben gondolkodás művészete." "Barátaim vannak az SZDSZ Kisebbségi Titkárságán és a Fidesz Külügyi Osztályán is." "... azokkal az ellenzéki pártokkal értek egyet, akik a kisebbségi törvénytervezet ügyében a Kisebbségi Kerekasztalt támogatják." /Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával. = Beszélő, ápr. 4./
1992. július 3.
Beke Mihály András kifogásolta, hogy a magyarországi MDF-SZDSZ vita jelentkezik az erdélyi magyar sajtóban: Bíró Béla cikkében /Rémálom, Brassói Lapok, jún. 26./ a magyarországi liberális sajtó szellemében írt a magyar tévéelnök, Hankiss Elemér szerepéről. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 3./
1992. november 25.
Szilágyi N. Sándor először a budapesti Köztársaság hetilapban /1992/25. sz./ adta közre írását, ezt vette át a Romániai Magyar Szó. A szerző elítélte egyes Erdélyből áttelepült közéleti személyiségek magatartását, akiknek egzisztenciát biztosít üldözöttségük, ezért a romániai helyzetet a valóságosnál sötétebbre festik. Aggasztja az, hogy nemzetféltő jelszavakkal csak a választók számát akarják növelni: az MDF így édesgeti be a választópolgárokat táborába - Szilágyi ezt látja Csurka István tanulmányában. - Sokatmondó, hogy a szerző a bukaresti napilapban utóiratot mellékelt, mondván, nem SZDSZ vagy Fidesz-szimpatizáns. /Szilágyi N. Sándor: Csöndes töprengés - fogyó reménységgel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Bodor Pál sietve üdvözölte Szilágyi N. Sándor dolgozatát: "félelmetes ítéletet mond", "Irgalmatlan, halk szókimondással bebizonyítja: némely fűtött, szemrevaló nemzeti ágálásnál olykor nincs nemzetellenesebb." /Bodor Pál: Az alsóház kutyája. = Népszabadság, nov. 21./
1993. január 18.
Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos tanácsának elnöke kijelentette, hogy heves sajtóvitában szembekerültek egymással a romániai magyarság kiemelkedő személyiségei, így Szőcs Géza, Tőkés László és Cs. Gyimesi Éva. "Ez egyben azt is jelenti, hogy egykori piedesztáljaikról leléptek az arénába, többé már nem érintethetetlenek." Ez "természetszerű folyamat". /Magyar Hírlap, jan. 18./
1993. január 27.
Borbély Imre, az RMDSZ Országos Elnökségének tagja nyilatkozatában értékelte a kongresszus munkáját. A Kolozsvári Nyilatkozat nagy előrelépést jelentett, mert az autonómia kérdésében nem volt konszenzus az RMDSZ-en belül, ezt az elnökkel az élen egy nagy tábor ellenezte. Több ilyen terv született /Szőcs Géza törvénytervezete, Csapó József három változatú memorandumtervezete, Balázs Sándor önrendelkezési statútuma/, de ezek között még nem történt egyeztetés. A konszenzushoz csakis olyan elnök szükséges, aki élvezi a tagság bizalmát. Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójában megmaradt politikai erőterek fölött állónak, Markó Béla elnököt az erdélyi magyar politikai paletta minden színárnyalata Verestóy Attilától Katona Ádámig elfogadja, ő tehát a mérleg nyelvét jelenti. - A Szabadelvű Kör egyes politikusai nehezen fogadták el az autonómia tervét és részt vettek a Borbély Imre elleni lejáratási kampányban, személyét összekapcsolták egy hipotetikus székely fegyverkezéssel. A személye iránti ellenérzés annak köszönhető, mondta Borbély Imre, hogy liberális gondolkodása dacára fenntartás nélkül vállalja magyarságát. - A kongresszus előtt több cikk megjelent, hangoztatva, hogy létezik egy csoport, amelynek hangadói Tőkés László, Csapó József, Szőcs Géza és Kolumbán Gábor. "Azt hiszem, sokan sok esetben mechanikusan átveszik a magyarországi, késhegyre menő megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ szembenállást, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." "Ezen cikkek jelentősége bomlasztó és kártékony a romániai magyarságra nézve, de konstruktív vitára érdemes állásfoglalást tükröznek. A populizmus annyira kiizzik belőlük, mint egyes magyarországi szélsőjobb pamfletekből." Az RMDSZ vezetőtestületei legitim, választott szervezetek, nem fogadható el tehát az, hogy a KOT nem kérte ki az autonómia kérdésében a szakértők véleményét. Az ilyen cikkek azt sugallják, hogy nyissunk vitát eldöntött kérdésekről. Ez a csoport tehát politikai felülvizsgálati igénnyel lép fel az RMDSZ vezető szerveivel szemben. /Kozma Szilárd, Brassó: Inetrjú Borbély Imrével, az RMDSZ Országos Elnökségének tagjával. = Pesti Hírlap, jan. 27./
1993. február 12.
Borbély Imre a vele készített interjúban kifejtette, hogy Markó Béla a jelenlegi nehéz időszakban ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. Az utóbbi időben megjelent "több nagyon vitriolos hangnemben írott, populista szólamokat használó, az RMDSZ vezetősége ellen kelt cikk és felhívás, amely Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárnő által kezdeményezett hatalomkisajátítási vádban csúcsosodott ki, meg nem nevezett, de többes számmal ítélt /tehát nemcsak Domokos Géza/ vezetőségi taggal szemben." Ezt a vádaskodó felhívást több szabadelvű köri tag is aláírta. A "Cs. Gyímesi-csoport hangadói mechanikusan átveszik a magyarországi, késélre menően megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ pártosságot, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító nemzeti politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." Az RMDSZ-nek legitim testületei vannak. A KOT-ba /Küldöttek Országos Tanácsa/ többnyire politikusokat és a politikában jártas jelölteket delegálnak, ezért nevetséges az olyan ellenvetés, hogy a KOT miért hozott döntést, mielőtt tanácskozott volna a szakértőkkel. /Kozma Szilárd: Egy eszmei gátszakadás utáni konszolidáció. = Orient Expressz, febr. 12./
1993. február 27.
A román-magyar kapcsolatokról volt szó a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság által szervezett találkozón. Az előadók között volt Vékás Domokos volt kolozsvári főkonzul a konzulátus 1988. júniusában történt bezárásáig. Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa a romániai magyarság helyzetét elemezte. Úgy értékelte, hogy az RMDSZ kongresszusa után konszenzuson nyugvó eredmény született. Törzsök Erika óvott attól, hogy a Romániával való kapcsolatépítés során csakis az erdélyi magyarság érdekeit helyezzék középpontba. Törzsök Erika szembeszállt azzal a nézettel is, hogy Romániában az RMDSZ lenne az egyetlen demokratikus erő. Gömbös János, a Biztonsági és Honvédelmi Kutatások Központjának igazgatója a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy a román hadseregben továbbra is erős a nacionalista befolyás és a magyarságról kialakított ellenségkép. /(pietsch): Tanácskozás a román-magyar kapcsolatokról. = Magyar Nemzet, febr. 27./
1993. március 26.
Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője visszautasította Bauer Tamás, az SZDSZ kül- és kisebbségpolitikai szakértője Békés határmódosítás? címmel, a Magyar Hírlapban /márc. 10./megjelent írását. Bauer Tamás azt állította, hogy a magyar kormány és az MDF határmódosításra törekszik, továbbá a magyar kormánypolitika ellentétes a határon túli magyarok törekvéseivel. Németh Zsolt leszögezet, hogy a hivatalos magyar külpolitika számos alkalommal kinyilvánította, hogy semmilyen határmódosítást nem kezdeményez. A határok sérthetetlensége helyet kapott a magyar-ukrán alapszerződésben. Németh Zsolt nem ért egyet Bauer Tamással, aki szerint a magyar külpolitika konfrontációra törekszik. A határon túli magyarok túlnyomó többsége támogatja a magyar kormány hivatalos álláspontját a határkérdésben. /Németh Zsolt: A liberálisok és a határkérdés. = Magyar Hírlap, márc. 26./
1993. március 27.
Tőkés László püspököt Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ támadta meg a Beszélőben. Tőkés Lászlónak végső fokon igaza van, asszimilációs nyomás létezik. Azonban "ezúttal sem tett világos, explicit, nyomatékos különbséget a román hatalom és a román ellenzék" között, "nem fogalmazta meg, mit ért az etnikai tisztogatás fogalmán, sőt tényekkel sem támasztotta alá." "A román közvélemény, sőt a demokratikus konvencióbeli szövetségeseink is joggal teszik föl a kérdést: miért mond Tőkés László Amerikában olyasmit, amit idehaza (tudomásunk szerint) nem? Nyilván azért, mert Tőkés László a magyar kisebbség helyzetének javulását nem a román ellenzékkel közösen kivívott román demokráciától, hanem az Amerikai Egyesült Államoktól várja." - állította a cikkíró. Tőkés László nehezen menthető fel a vád alól, miszerint "egy újabb bécsi döntésre készíti elő a közvémeényt, Ehhez van szüksége az etnikai tisztogatás doktrínájára, hisz az amerikai közvéleményben ezzel lehet a leghatásosabban Románia ellenes hangulatot kelteni". Az improvizációkat, a felületes, érzelmi indíttatású megfogalmazásokat "rójuk föl Tőkés Lászlónak" - csatlakozott a püspök elleni támadássorozathoz az SZDSZ lapjában a szerző. /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Tőkés püspök szeret vetett. = Beszélő (Budapest), márc. 27./
1993. május 10.
Kockáztatva az elszigetelődést, Magyarország nem adja fel a területi igényeket. Ezzel a címmel számolt be az Adevarul arról, hogy a magyar parlament heves vita után elhalasztotta a magyar-ukrán szerződés ratifikálását. Az Adevarul idézte Szent-Iványi Istvánt /SZDSZ/, aki szerint ez a lépés negatív hatást gyakorol a Magyarországról külföldön alkotott képre. /A parlamenti vita visszhangja. = Magyar Hírlap, máj. 10./
1993. augusztus 19.
Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői közös levelet intéztek Antall József miniszterelnökhöz a Duna Televízió ügyében. Örömmel üdvözölték az adás indítását, ugyanakkor megdöbbenéssel, felháborodva értesültek arról, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve annak anyagi támogatásának megvonását kívánják. /Pesti Hírlap, máj. 14./ Az SZDSZ vezetői válaszoltak erre, kérve az Erdélyi Naplót közölje levelüket: magyarázkodtak, ők mindig is fontosnak tartották a tévé létrehozását, csak a magyar kormány által kialakított megoldási mód ellen protestáltak, hogy nem terjesztettek elő alternatívákat. Jobbnak tartanák, ha a közszolgálati televízió műsorai jutnának el a határokon túlra is. /Mindkét levelet közreadta: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./
1993. szeptember 11.
Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./
1993. szeptember 16.
Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő a Duna Televíziót közpénzből fenntartott magáncsatornának minősítette. Szerinte meg kell szüntetni a Duna Tv-t és külön állomás helyett a Magyar Televízió egyik csatornáját kellene műholdról is sugározni. Haraszti Miklós szerint a Duna Tv "eszi a pénzt". Különösen ahhoz képest, amit produkál. /Mester Zsolt: A Duna TV-t meg kell szüntetni? = Pesti Hírlap, szept. 16./
1994. március 7.
Márc. 7-én az SZDSZ küldöttsége Kuncze Gábor frakcióvezetővel az élén Bukarestben tárgyalt a kormány képviselőivel, illetve az ellenzéki pártok vezetőivel a kétoldalú együttműködéstől és a magyar kisebbségről. Hrebenciuc kormányfőtitkár megígérte, hogy a székelyföldi magyar bebörtönzöttek ügyében március végéig döntés születik. Coposu pártelnök megerősítette: az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. A küldöttség találkozott az RMDSZ vezetőivel is. Részletesen megvitatták a határon túli magyarság támogatási rendszerét. Egyetértettek abban, hogy a támogatást át kell alakítani az áttekinthetőség és ellenőrizhetőség alapján. /Magyar Hírlap, márc. 8./ A Bukarestben tárgyaló SZDSZ küldöttek, Kuncze Gábor frakcióvezető és Szent-Iványi István, a párt külügyi szóvivője sajtóértekezletet tartottak márc. 7-én. Az SZDSZ szerint a problémák csak európai keretekben oldhatók meg véglegesen, ezért támogatják, hogy Románia előre lépjen az integráció útján. Alapkérdésnek tekintik, hogy megszülessen a kisebbségi törvény, mert törvényes szabályozás hiányában a helyzet rendezése mindig tele van bizonytalanságokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
1994. március 9.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnöke márc. 9-én befejezte háromnapos romániai látogatását. Kormányra kerülése esetén az SZDSZ nem szólna bele a romániai magyarság politikájába, nyilatkozta Kuncze Gábor Nagyváradon. /Magyar Nemzet, márc. 10./
1994. március 28.
Márc. 25-27-e között az RMDSZ Szabadelvű Köre Csíkszeredában megtartotta első országos programadó gyűlését. Meghívottként jelen volt Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke, Törzsök Erika az SZDSZ, Medvigy Endre az MDF képviseletében. Záróközleményük szerint elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepel a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, a gazdaságpolitika és önkormányzati politika, továbbá a kulturális önszerveződés stratégiája. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Eckstein Kovács Péter, alelnökök: Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1994. március 31.
A Tőkés László püspök elleni összehangolt támadássorozatról beszélt Alex von Austein kisebbségpolitikus. Sok adattal, példával világította meg ezeket a támadásokat. Cs. Gyimesi Éva is ellene fordult. A "román jobb, bal, közép, liberális parasztpárti támadások mellé felsorakozott az RMDSZ mérsékeltjei után a magyar /volt nomenklatúrás és SZDSZ-es beállítottságú?/ ellenzék is. Tőkés pedig világosan felismerte, hogy az RMDSZ egységének veszélyeztetettsége, azaz az egység megbontása: a román sovinizmus érdeke egyedül. S ha ezt Bányai Péter, Szász János, Cs. Gyimesi Éva, Frunda György, Tokay György, Borbély László is kiszolgálják, ahhoz nem sok hozzáfűznivalóm lehet." /Magyar Fórum, márc. 31./
1994. április 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke megígérte, ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a következő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. - Az MDF külügyi szóvivője kijelentette: az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt - vélhetően összehangolt módon - a választási kampányban pártcéloknak veti alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Ez a magatartás súlyosan sérti Magyarország biztonságát, rontja a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét, gyengíti az ország tárgyalási pozícióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1994. május 25.
Nem vagyunk kétségbeesve akkor sem, ha az MSZP és az SZDSZ lesznek a kormányalakítók, jelentette ki Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Nem tetszett, tette hozzá, Kuncze Gábor kijelentése: a határon túli magyarok ne szóljanak bele az anyaországi eseményekbe. /Pesti Hírlap, máj. 26./
1994. augusztus 10.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjét, Entz Gézát felmentették, utóda Lábody László, helyettese pedig Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségi szakértője. A kollektív jogok fogalma tisztázatlan, hangsúlyozta, de azt a tartalmat, amit ez a fogalom takar, a magyar kormány támogatja. - Ahhoz, hogy az emberek szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egzisztenciateremtés és a jogvédelem. - Tabajdi kifejtette: "nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 10./
1994. augusztus 24.
Aug. 1-8-a között rendezték meg az V. Erdélyi Diáktalálkozót, harmadszor Homoródfürdőn. Előadások, zenekarok váltogatták egymást. A budapesti, SZDSZ-hez közel álló Magyar Narancs is bemutatkozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 24./
1994. szeptember 1.
Pető Iván, az SZDSZ elnöke szept. 1-jén Budapesten fogadta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a magyar kisebbség jogaival kapcsolatos garanciákkal kell összekapcsolni. Constantinescu Jeszenszky Géza MDF-es képviselővel, volt külügyminiszterrel is eszmecserét folytatott. /Magyar Hírlap, szept. 2./
